Róma város történelmi
kronológiája
Ie.:
753: |
Romulus a hagyomány szerint
megalapítja Rómát. |
509: |
A hagyományok szerint ekkor űzik el a
királyokat. |
494: |
A nép (először, de nem utoljára)
kivonult a Mons Sacerre, azaz
a Szent hegyre. A patríciusok ezért belegyeznek, hogy a köznépnek saját
tisztségviselői legyenek, a néptribunusok. |
445: |
Törvényesnek ismerik el a plebeljus és a patrícius közötti házasságot. Ezzel az
egyes társadalmi rétegek átjárhatóvá válnak. |
396: |
Bevezetik a zsoldot a
seregben. |
390 v. 387: |
Brennus
gall vezér feldúlja Rómát. |
367: |
Caius
Licinius Stolo és Lucius Sextius Lateranus néptribunusok törvényei, amelyek a plebeljusok előtt megnyitják a consuli
hivatalt, csökkentik az adóságokat, és maximalizálják az egyes családok által
bérbe vehető állami földek nagyságát (kb. 1,25 négyzetkilóméter). |
343 - 290: |
A Samnis
háborúk (3 darab), amelyek során Róma megveti a lábát Campaniában. |
340 - 338: |
A latin háború. Róma végleg a latin
városok vezető hatalma lett. |
312: |
A plebeljusok
előtt elérhető a szenátusi tagság. |
287: |
Hortensius
dictator a törvényhozó jogkört teljesen átruházza a
népgyűlésre, a comita tributára.
A plebs polgárjogi küzdelmei lezárulnak. |
280 - 272: |
Róma és Pürrhosz
háborúja. Pürrhoszt Tarentum,
a dél-itáliai görög városok vezetője fogadta fel Róma ellen. |
280: |
Pürrhosz
súlyos csatában megveri Hérakleia mellett Valerius Laevinius consul seregét. |
279: |
Pürrhosz
Asculum mellett 2 napos, hasonlóan súlyos csatában
legyőzi P. Sulpicius és P. Decius
Mus consulok seregét. Az
utóbbi elesett. |
275: |
Beneventum
mellett Manius Curius consul vereséget mér Pürrhoszra.
|
272: |
Tarentum
megadja magát. |
265: |
Az etruszk Volsinii
elfoglalásával Itália befejeződik Itália meghódítása. |
264 - 241: |
Az első Pun háború. |
256: |
Tengeri csata az Eknomosz
hegyfoknál. A Marcus Atilius
Regulus és Lucius Manlius Vulso consulok vezette rómaiak fölényes győzelmet
aratnak, aminek következtében a rómaiak Regulus
vezetésével Karthagó közelében partra szálltak. |
255: |
Élemezési
gondok és a tél miatt a római flotta, és a sereg nagy része visszahajózott. A
csekély ottmaradt haderővel Regulus vereséget
szenvedett. |
241: |
Tengeri csata az Aegates
szigeteknél. Róma Caius Lutatius
Catulus vezetésével végleg megtöri Karthagó tengeri uralmát. |
238: |
A Szardíninán
és Korzikán fellázadt karthagói helyőrség leverésével
Róma elfoglalja a két szigetet. |
229 - 228: |
Az első illír háború, melynek során
leverik az illír kalózokat az Adrián, és szövetségi rendszerük tagjaivá teszk Apollóniát, és más balkáni városokat. |
226: |
Róma szerződést köt Haszdruballal, Hannibal
sógorával, az ibériai pun területek urával, miszerint az Ebro
folyó vonalát jelölik meg határnak, és elismerték a másik érdekszféráját. |
225 - 222: |
Gall – római háború. Mely során, az
Alpokon inneni a gall törzsek végleg római függőség alá kerülnek. |
225: |
Aemilius
Papus és Caius Attilius consulok a Telamon-hegyfok
közelében bekerítik a gallokat, és megsemmisítő vereséget mérnek rájuk. |
219: |
Másodi illír háború. |
219: |
Hannibál, Ibéria új ura elfoglalja a Rómával
szövetséges, de az Ebro folyó karthagói
oldalán fekvő Saguntumot. |
218 - 201: |
Második pun háború. |
218: |
Hannibál átkel az Alpokon, és Trebiánál legyőzi a Sempronius Longus és Publius Cornelius Scipio (a későbbi Africanus apja) vezette római sereget. |
217: |
Hannibál a Trasimenus-tó
mellett csapdába csalja Caius Flaminius
consul seregét. |
216: |
Canne
mellett megalázó vereséget mér Hannibál Aemilius Paulus és Terentius varró
seregére |
215 - 205: |
Az első makedón háború. |
214: |
A szicíliai Szürakuszai
városa Hannibálhoz pártol. |
211: |
Marcus
Claudius Marcellus
elfoglalja Szürakuszait, Arkhimédesz
meghal.
|
211: |
Róma szövetkezik a görög aitólokkal Makedónia ellen. |
209 - 206: |
Publius
Cornelius Scipio átveszi
apja és nagybátyja halála után az ibériai sereg vezetését, és elfoglalja a
félszigetet. |
207: |
Claudius
Nero csapdába ejti a Hannibál öccsét, Haszdrubalt, és 30.000 fős
seregét Sena Galicia
környékén. Maga Hasdrubal is elesik, így nem tud
segítséget vinni bátyjának, akinek így végleg nem marad esélye Itáliában. |
202: |
Publius
Cornelius Scipio Zamanál legyőzi Hannibált. Ezért megkapja az Africanus melléknevet. |
200 - 196: |
Másodi makedón háború. |
197: |
A künszkephalai
ütközetben Titusz Quinctius Falminius
vezetésével végleg megverik V. Philipposz makedón
uralkodót. |
196: |
Az iszthmoszi
játékokon Flaminius szabadnak nyílvánítja
a görög városokat. |
192 - 188: |
A III: Antiokhosz,
szeleukida uralkodó ellen vívott háború. |
190: |
A magnésziai
csata, amely során Lucius Cornelius
Scipio legyőzte III. Antiokhoszt,
amiért megkapja az Asiaticus mellénevet. Testvére,
a Hannibált legyőző Africanus csak alvezér volt.
Míg a szeleukida szolgálatban álló Hannibál egy
flottát vezényelt. Így nem találkozhattak újra a harcmezőn. |
188: |
Az apameiai
béke III. Antiokhosszal. |
183: |
Hannibál és Scipio
Africanus halála. |
171 - 167: |
Harmadik makedón háború. |
168: |
Püdnai
csata, amelyet a rómaiak Aemilius Paulus vezetésével megnyertek. A makedón uralkodót, Perszeuszt később elfogták, és egy római börtönben halt
meg. |
149 - 146: |
Harmadik pun háború. Publius Cornelius Scipio Aemilianus A püdnai győző, fia, a Scipiok adoptált fia beveszi, és lerombolja Karhagó városát. Ezért az Africanus
Minor melléknevet kapja. |
148: |
Makedónia
római provincia. |
146: |
Lucius
Mummius consul lerombolja
Korinthoszt. |
133: |
A Pergamóni
királyságot III. Attalosz halálakor Rómára hagyja.
Megalakul belőle Asia provincia. |
111 - 105: |
Háború Joghurta,
Numidia királya ellen. |
105: |
Arausiónál
a cimberek és a teutonok megsemmisítik a római
sereget. |
102: |
Marius
legyőzi a teutonokat Aquae Sextiaenál. |
101: |
Marius
és Catullus legyőzi a cimbereket. |
91 - 89: |
A szövetséges háború, amelynek
következtében minden itáliai város megkapja a római polgárjogot. |
88: |
Sulla
légiói élén Róma ellen vonul. |
88 - 84: |
Az első mithridatészi
háború. |
83 - 82: |
Sulla
győz a polgárháborúban. |
83 - 81: |
Második mithridatészi
háború. |
74 - 64: |
Harmadik mithridatészi
háború. |
73 - 71: |
Sapratcus-féle
rabszolgafelkelés. |
58 - 51: |
Caesar galliai hadjáratai. |
55: |
Caesar első britanniai
hadjárata. |
54: |
Caesar második britanniai
hadjárata. |
53: |
Crassus
Carrhaenál csatát veszít a parthusok
ellen, amiben ő maga is elesik. |
52: |
A Vercingetorix
vezette gall felkelés. |
49 - 45: |
Polgárháboró
Caesar és Pompeius között. |
44: |
Caesart Brutus
és Cassius vezetésével meggyilkolják. |
44 - 31: |
Polgárháború a Caesar ellen
összeesküvők és a második triumvirátus, majd a triumvirátus tagjai között. |
31: |
Octavianus legyőzi
az atiumi tengeri ütközetben Marcus
Antóniust. Ezután felveszi az Augustus
nevet. |
27: |
Augustus
principátusa. |
16 - 15: |
Az alpesi törzsek leverése. |
12 - 7: |
Pannónia és Germánia
meghódítása. |
Isz.:
6 - 9: |
Lázadás Pannóniában. |
9: |
Lázadás Germániában
Ariminius, a teutoborgi
erdőben tőrbe csalja és lemészárolják Quinctilius Varust a XVII. XVIII. és XIX. Légióval együtt. |
14: |
Augustus
halála. |
14 - 37: |
Tiberius
principatusa. |
14 - 16: |
Háború Ariminius
ellen. |
37 - 41: |
Gaius
Caligula principatusa. |
41 - 54: |
Claudius
principatusa. |
43: |
Britannia megszállása. |
54 - 68: |
Nero
principatusa. |
55 - 64: |
Háború Parthiával
Armeniáért. |
60 - 61: |
Boudicca
felkelése Britanniában. |
66 - 74: |
Zsidó felkelés. |
68 - 69: |
Polgárháború, amely során Vespasianus megszerzi a győzelmet Galba,
Otho és Vitellius
ellenében. |
70 - 79: |
Vespasianus
principatusa. |
70: |
Elesik Jeruzsálem. |
73 - 74: |
A zsidó Masada
ostroma. |
79 - 81: |
Titus
principatusa. |
81 - 96: |
Domitianus
principatusa. |
85 - 89: |
Háború Decebal
dák király ellen. |
96 - 98: |
Nerva
principatusa. |
98 - 117: |
Traianus
principatusa. |
101 - 102: |
Traianus
első dák hadjárata. |
105 - 106: |
Traianus
második dák hadjárata. |
113 - 117: |
Traianus
parthusok elleni háborúja. |
117 - 138: |
Hadrianus principatusa. |
122: |
Britanniában megkezdődik Hadrianus
falának építése. |
131 - 135: |
Bar Kohba felkelése
Júdeában. |
138 - 131: |
Antonius Pius
principatusa. |
140 - 143: |
Antonius falának építése Britanniában. |
161 - 180: |
Marcus
Aurelius uralkodása. |
162 - 166: |
Marcus
Aurelius társuralkodója, Lucius
Verus legyőzi a perzsákat. |
167 - 180: |
Háború a Duna menti germánokkal. |
180 - 192: |
Commodus
uralkodása. |
193 - 197: |
Polgárháború. |
197 - 208: |
Septimus
Serverus uralkodása. A pannóniai légiók
segítségével jut hatalomra. |
208 - 211: |
Polgárháború..
|
211 - 217: |
Caracalla
uralkodása. |
217 - 222: |
Caraclla
meggyilkolás utáni polgárháború. |
222 - 235: |
Alexander Serverus
uralkodása. |
235 - 238: |
Maximus
Thrax uralkodása. Meggyilkolják. |
238 - 244: |
Gordianus
uralkodása. Meggyilkolják. |
244 - 249: |
Philippus
Arabs uralkodása. Utóda csatában
megöli. |
249 - 251: |
Decius
uralma. A gótok legyőzik és megölik a Fórum Treboniin. |
251 - 253: |
Polgárháború. |
253 - 260: |
Valerianus
uralma. A parthusok elfogják. |
260 - 268: |
Gallienus
uralma. Meggyilkolják. |
268 - 270: |
Claudius
„Gothicus” uralma. Kivételesen segítség nélkül hal
meg. |
270 - 275: |
Aurelianus
uralkodása. Leveri a palmyrai Zenóbia
királynő lázadását, de később saját tisztjei megölik. |
275 - 276: |
Tacitus uralkodása. |
276 - 282: |
Probus
uralkodása. Meggyilkolják. |
284 - 305: |
Diocletianus
uralkodása. Bevezeti a tetrachia rendszerét, formálisan nyugat
és keleti részre osztják a birodalmat. Mindkét felében egy Augustus és egy Caesar uralkodik. Visszavonul az
uralkodástól. Rendszere nem sokkal éli túl. |
306: |
Constantius
a Nyugat augustusa meghal Yorkban. A hadsereg
császárrá kiáltja ki fiát, Constantinust. |
312: |
A Róma melletti Milvius-hídnál
legyőzi ellenfelét, Maxentiust, így ő a Nyugat
császára. |
324 - 337: |
Constantinus a teljes birodalom
császára. Elismeri a kereszténységet. |
337 - 360: |
Háború Perzsiával. |
357: |
Julianus
Apostata a Nyugat császára Strasbourg
mellett legyőzi az alemanokat. Utálta a
kereszténységet, de az általa kitalált, napimádásos kultusza nem terjedt el. |
363: |
Julianus
perzsiai hadjárata. |
394: |
Theodosius
győzelmet arat a Frigidus folyó melletti csatában. |
410: |
Az Alarik
vezette gót segédcsapatok kifosztják Rómát. |
429: |
A Vandálok lerohanják Africát . |
451: |
Aetius
Catalaunumnál megállítja Attilát, és a hunjait. |
469 - 478: |
A vizigótok lerohanják Hispánát. |
475 - 476: |
Romulus Augustulus
a Nyugat utolsó császára. Vele bezárul a kör, mikor Odoacer
herul vezér elfoglalja Rómát, és megfosztja
trónjától. A Római Birodalom nincs többé. . . |